-Andor, te kalandor,'te határozottan primitív vagy!
-Nem, én határozottan príma vagyok!'
-Áááááá, segítség kérem, azt hiszi a pasi, hogy róla szól az életem!!!
-Hát nem így van, Te kis aranyos?
-Dehogynem, de ez TITOK!
-Titok, titok, nincs titok, ha valamit én is tudok!
-Istenem, megőrjít ez az ember....
-Megőrülök érted, elégek szerelmed tüzében...
-Ez égő....
-Hát nem érted asszonyom?
-SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Mézesmadzag, mézes-krémes,
a sok csokitól a szád oly édes,
csókolnám, de nem találom,
minden hajnalban idevárom.
Kín-rímmel gazdagon,
megrakott asztalon,
illatozik a szó,
álmodni de jó.
Virág a keresztneve,
nem hiába lett eme neve.
S vad a természete,
bár valaki megszelídítette...
-Szelídített ám a......
-Tán nem?
-Nem ám! De Andor, ha nem hiszed, megismerheted a balegyenesemet!
-Nosza, rajta rukkolj elő véle!
-Inkább mégse...
-Inkább adj egy csókot Kedvesem, míg leszáll az éj, harci kedved elveszem...
Ágyban puha paplan,
bújj mellém gyorsan,
csak csókolj reggelig,
míg az éj eltelik.
Különös szél fújt ma hajnalban,
s én máris nem vagyok magamban,
bár a kedvesem távol jár,
szívemhez végül hazatalál.
Ha hullámvasút az élet,
fogd jól a kezem, kérlek,
el ne engedd, mert félek,
hogy elveszítelek téged.
A lány remegő ujjakkal nyúlt a telefonért... 105... ütötte be a számokat egymás után...
-Halló, itt a helyi tűzoltóság.
-Halló, itt egy férfi ég, szerelem tüzében. Mi a teendő?
-Öntse nyakon egy vödör jeges vízzel!
-És ha nem használ?
-Akkor már mindegy, csak vigyázzon, meg ne perzselődjön Ön is kisasszony!
-Vigyázok, vigyázok... Jajajajajajaj!!!!!! Már megégett a szoknyám széle....
-Dobja el a telefont és ugorjon a kútba!
-Igenis értettem! Hálás köszönetem!
-Várjon, ne feledje magával rántani a megperzselt szívű lovagot!
-Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!!!!!
A tűzoltó zaklatottan tette le a telefont... Pillanatnyi gondolkodás után felemelte a kagylót és tárcsázott... 104...
-Halló, itt a mentőállomás.
-Halló, egy mentőt kérek a tanyára.
-Melyik tanyára?
-Ahol a szerelemtüzek égnek.
-Ember élet van veszélyben?
-Sőt végveszélyben!
-Mennyi élet?
-Kettő minimum.
-Máris indulunk. Defibrillátor szükséges?
-Minden bizonnyal, ha megszakadnak a szívek...
-Újraélesztő felszereléssel indulunk...
Kómában a szerelmespár,
kút mélyén egymásra talál,
szívek, ha egyesülnek,
kalandorok nem menekülnek....
Az előbb néztem a szőlőben, mi szépet rejt a jövő tavasz...
S most magamra maradtam,
a kedvem megcsappan,
de ha eljön a Kedves,
szívem örömtől lesz teljes.
Ó, csak jönne már...
Ó, hol jár, hol a madár se jár,
ez a bitang kalandor,
kinek bajsza felett van az orr,
s alatta szakáll...
Csiklandós szakáll,
puha fészke a csóknak,
annyira izgatónak,
ó, csak jönne már...
Titkos életű kalandorom,
hozzád száll sóhajom,
s egy távoli hajnalon,
kezed szántana hajamon...
Nevezzük hát Andornak a kalandort,
ki kedveli az izgató kalandot,
mégis elveszíti az egész eszét,
ha meglátja a lány szemét....
Gyűlnek a csajok köréd,
hát ne szökj el elébb,
ám, mielőtt utolér a vég,
kötözd be szívük sebét!
Súgj-búgj, hallasd hangodat,
női olvasóid olvadozzanak,
s végül, ha ezt szereted...
kialakul lassan háremed...
Épülök vagy szépülök,
elvisznek a törökök,
s elveszik minden ész,
ha itt a mohácsi vész...
Itt a mohácsi vész,
s megáll az ész,
a nő mily merész,
s mindig tettre kész..
Jobb a hátrány,
mint a kátrány,
kedvesed szemedben,
szép lesz menten.
Ezt már nem veszem be,
s jut eszembe...
zaklat itt az emberem,
s követeli a helyem...
-Segítség, segítség!
-Nosza, mi a baja kisasszony?
-Elveszítettem a szívemet!
-Merre volt meg utoljára?
-A fénymásolónál kérem... kivettem, hogy sokszorosítsam, hogy mindenki beférjen....
-Ó, kedves kisasszonyom, hisz szíve így is oly hatalmas...
-Bizony, bizony... még meggondolom...
-Tehát, hol látta utoljára, kérem?
-Azt hiszem az égig érő lépcsőnél, hol Andor a kalandor nem vitt fel semmiképpen...
-S mi történt aztán?
-Mégis mi lett volna? Kénytelen voltam magam-magam felmászni kérem...
-S mi történt aztán?
-Aztán? Aranygaluskát evett a babám...
-Az finom...
-Igen, de most térjünk vissza a bűnesethez, biztos úr...
-Bűn esett?
-Igen, biztos úr... nem is elveszett a szívem, hanem elrabolták!
-Ez már határozottan bűneset!
-Mily szomorú, hogy így bűn megesett...
-Ne szomorkodjon Kisasszony...
-Miért ne, hadnagyom?
-ÉN a saját szívem majd odaadom....
-SEGÍTSÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!
-Mi történt? Mi történt? Mi történt?
-Nem fér el a kamrában több szív!
-Tegye a fagyasztóba kedvesem!
-Hogy lehűtsem? Ilyen bűnt nem követnék el sosem!
-Ó, hogy én mennyire szeretem!
-SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A szívem elég!!!!!
-Halló, itt a tűzoltóság. Ki rendelt oltást?
-Andor, te kalandor,'te határozottan primitív vagy!
-Nem, én határozottan príma vagyok!'
-Áááááá, segítség kérem, azt hiszi a pasi, hogy róla szól az életem!!!
-Hát nem így van, Te kis aranyos?
-Dehogynem, de ez TITOK!
-Titok, titok, nincs titok, ha valamit én is tudok!
-Istenem, megőrjít ez az ember....
-Megőrülök érted, elégek szerelmed tüzében...
-Ez égő....
-Hát nem érted asszonyom?
-SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Mézesmadzag, mézes-krémes,
a sok csokitól a szád oly édes,
csókolnám, de nem találom,
minden hajnalban idevárom.
Kín-rímmel gazdagon,
megrakott asztalon,
illatozik a szó,
álmodni de jó.
Virág a keresztneve,
nem hiába lett eme neve.
S vad a természete,
bár valaki megszelídítette...
-Szelídített ám a......
-Tán nem?
-Nem ám! De Andor, ha nem hiszed, megismerheted a balegyenesemet!
-Nosza, rajta rukkolj elő véle!
-Inkább mégse...
-Inkább adj egy csókot Kedvesem, míg leszáll az éj, harci kedved elveszem...
Ágyban puha paplan,
bújj mellém gyorsan,
csak csókolj reggelig,
míg az éj eltelik.
Különös szél fújt ma hajnalban,
s én máris nem vagyok magamban,
bár a kedvesem távol jár,
szívemhez végül hazatalál.
Ha hullámvasút az élet,
fogd jól a kezem, kérlek,
el ne engedd, mert félek,
hogy elveszítelek téged.
A lány remegő ujjakkal nyúlt a telefonért... 105... ütötte be a számokat egymás után...
-Halló, itt a helyi tűzoltóság.
-Halló, itt egy férfi ég, szerelem tüzében. Mi a teendő?
-Öntse nyakon egy vödör jeges vízzel!
-És ha nem használ?
-Akkor már mindegy, csak vigyázzon, meg ne perzselődjön Ön is kisasszony!
-Vigyázok, vigyázok... Jajajajajajaj!!!!!! Már megégett a szoknyám széle....
-Dobja el a telefont és ugorjon a kútba!
-Igenis értettem! Hálás köszönetem!
-Várjon, ne feledje magával rántani a megperzselt szívű lovagot!
-Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!!!!!
A tűzoltó zaklatottan tette le a telefont... Pillanatnyi gondolkodás után felemelte a kagylót és tárcsázott... 104...
-Halló, itt a mentőállomás.
-Halló, egy mentőt kérek a tanyára.
-Melyik tanyára?
-Ahol a szerelemtüzek égnek.
-Ember élet van veszélyben?
-Sőt végveszélyben!
-Mennyi élet?
-Kettő minimum.
-Máris indulunk. Defibrillátor szükséges?
-Minden bizonnyal, ha megszakadnak a szívek...
-Újraélesztő felszereléssel indulunk...
Kómában a szerelmespár,
kút mélyén egymásra talál,
szívek, ha egyesülnek,
kalandorok nem menekülnek....
Az előbb néztem a szőlőben, mi szépet rejt a jövő tavasz...
S most magamra maradtam,
a kedvem megcsappan,
de ha eljön a Kedves,
szívem örömtől lesz teljes.
Ó, csak jönne már...
Ó, hol jár, hol a madár se jár,
ez a bitang kalandor,
kinek bajsza felett van az orr,
s alatta szakáll...
Csiklandós szakáll,
puha fészke a csóknak,
annyira izgatónak,
ó, csak jönne már...
Titkos életű kalandorom,
hozzád száll sóhajom,
s egy távoli hajnalon,
kezed szántana hajamon...
Nevezzük hát Andornak a kalandort,
ki kedveli az izgató kalandot,
mégis elveszíti az egész eszét,
ha meglátja a lány szemét....
Gyűlnek a csajok köréd,
hát ne szökj el elébb,
ám, mielőtt utolér a vég,
kötözd be szívük sebét!
Súgj-búgj, hallasd hangodat,
női olvasóid olvadozzanak,
s végül, ha ezt szereted...
kialakul lassan háremed...
Épülök vagy szépülök,
elvisznek a törökök,
s elveszik minden ész,
ha itt a mohácsi vész...
Itt a mohácsi vész,
s megáll az ész,
a nő mily merész,
s mindig tettre kész..
Jobb a hátrány,
mint a kátrány,
kedvesed szemedben,
szép lesz menten.
Ezt már nem veszem be,
s jut eszembe...
zaklat itt az emberem,
s követeli a helyem...
-Segítség, segítség!
-Nosza, mi a baja kisasszony?
-Elveszítettem a szívemet!
-Merre volt meg utoljára?
-A fénymásolónál kérem... kivettem, hogy sokszorosítsam, hogy mindenki beférjen....
-Ó, kedves kisasszonyom, hisz szíve így is oly hatalmas...
-Bizony, bizony... még meggondolom...
-Tehát, hol látta utoljára, kérem?
-Azt hiszem az égig érő lépcsőnél, hol Andor a kalandor nem vitt fel semmiképpen...
-S mi történt aztán?
-Mégis mi lett volna? Kénytelen voltam magam-magam felmászni kérem...
-S mi történt aztán?
-Aztán? Aranygaluskát evett a babám...
-Az finom...
-Igen, de most térjünk vissza a bűnesethez, biztos úr...
-Bűn esett?
-Igen, biztos úr... nem is elveszett a szívem, hanem elrabolták!
-Ez már határozottan bűneset!
-Mily szomorú, hogy így bűn megesett...
-Ne szomorkodjon Kisasszony...
-Miért ne, hadnagyom?
-ÉN a saját szívem majd odaadom....
-SEGÍTSÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!
-Mi történt? Mi történt? Mi történt?
-Nem fér el a kamrában több szív!
-Tegye a fagyasztóba kedvesem!
-Hogy lehűtsem? Ilyen bűnt nem követnék el sosem!
-Ó, hogy én mennyire szeretem!
-SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A szívem elég!!!!!
-Halló, itt a tűzoltóság. Ki rendelt oltást?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése