Gyere, sétáljunk tovább kedves J. Bond, most hogy megismerkedtél a Bádogemberrel, aki Herminke nénénk szerelme, aki nem más mint II. Lajos, aki viszont az én szerelmem, talán vegyük szemügyre a sétálóutcát.
Az elején mindjárt láthatod a "toronyórát", ami hol működik, hol nem, de mindenesetre megmutatja a göcsörtös fáknak, hogy milyen egyenesen kellene állniuk. Mert a lényeg az egyenesség! :)
Pár méterre van a galambos szökőkút, ami most üres, de ha lenne benne víz, akkor a galambok és a verebek korcsolyázhatnának a befagyott vizén.
Nyáron nagyon szép, de most a tél örömeit élvezzük. Vagy éppen nem élvezzük.
A keleties, mondhatni törökös stílusú épület mellett egy ultramodern játszótér foglal helyet. Én nem tudom, mi mire való, de a kicsik biztos.
Amikor előző napokban erre sétáltam, egy nagyapakorú apuka töltötte itt az időt a kisfiával.
Régi és új megfér egymás mellett békésen. Olyasmi ez, mint az idők találkozása... Azt hiszem... kicsit szentimentális hangulatban vagyok. :)))
Szeretem ezeket a kovácsoltvas erkélyeket..
Vajon kaptak itt valaha szerenádot szépséges leányok? Vagy másztak le összekötözött lepedőn csábító szeretők a férj haragjától félve? Vajon beszélgettek egyik erkélyről átsuttogva a másikra az éj leple alatt? Mennyi mindent rejthet a múlt és az ősi falak...
Most pedig romos és eladó... Nincs gazdája, csupán az enyészet tanyázik benne... szomorú...
Ám vannak olyan épületek, amiket felújítottak, és üzletek bérelték ki, mint ez a sárga is. Az egyikben a volt főnökasszonyom van.
Mellette egy nemrég épült társasház, még őt sem töltötték meg boldog családok. Pedig itt is nagyon szép erkélyek vannak és az erkélyek ugye... romantikát követelnek. :))))
.
A sétálóutca végén a Szentháromság utcába jutunk, és a szentháromság szobor tetején, hol a galamb jelképezi a Szent Lelket... nos tiszteletlen galambok foglalnak helyet a "galamb" tetején. De lehet, hogy csak szeretnivaló ateisták. :)))
Megpróbáltam közelebbről is, hátha látszanak az ateista galambok. Hogy egyem a zúzájukat. :))))
És a dunapart... Apa és kisfia... vagy papa és kisfia...
Nézik a kompot, ami most indul vissza a szigetről, Újmohácsról.
Sirályok felsorakozva várják a kikötést...
Vadkacsák diszkréten félrehúzódva várakoznak...
A kompkikötőnél a nemrég újjáépített Szent János Hotel terpeszkedik, régebben Csele Hotel volt. Az unokahúgom itt recepciós, ha valakit érdekel a dolog.
A másik oldalán a Révkapu szálló van, és itt lehet jegyet is venni a kompra.
Szembelévő oldalon van az a fagylaltozó, ahol az egész városban a legnagyobb gombócokat adják. Finom is és viszonylag olcsó. Ez nagyon fontos információ!
Azt még nem mondtam, hogy a hotel mellett van a Halászcsárda. Nem nagyon látszik, ott bújik meg az oldalán...
Mutatok egy nagyobb képet... előtte Nepomuki Szent János szobra. Ide jártam gyakorlatra, amikor a vendéglátós tanfolyamot végeztem. Minden este zenél Ifj. Peti Kovács István, alias Pista batya, a híres cigányzenész a fiaival és az unokáival. Minden este elénekelte a kedvenc dalaimat. Egyszer azt történt, hogy... de ez már egy másik történet...
Menjünk visszafelé, mert most már nagyon fázom...
Nézd! Ez a kedvenc virágboltom... Kitalálod miért, J. Bond? :)))
Mellette félpucér pár mutogatja a fehérneműjét, tuti nem fáznak. :)))
A hősök parkja és a II. világháborús emlékmű.
Ez egy kedves, eldugott kis viskó, két nagy családi ház közé szorulva. Évek óta lakatlan lehet. Teljesen benőtte a cserjés. Talán itt alussza álmát egy modern kori Csipkerózsika... Nagyon tetszenek az ilyen romantikus-romos házak, az ember szabadon engedheti a fantáziáját. Tele vannak lehetőséggel...
Azt kérded hová megyünk, J. Bond? A nagynénimhez. Pár éve beköltöztek a városba. Kicsit megmelegszünk nála.
Odafelé még útba esik a Szekeres Cukrászda régebbi épülete, ez a leghíresebb a környéken, amióta csak az eszemet tudom. Szintén generációkon át viszik a mesterséget.
Hamarosan a Kóló térhez érünk, itt szoktak gyülekezni a busók, mielőtt elindulnak zajos útjukra.
De nézzük csak közelebbről:
Talán egy busó lehet, a szobor alsó része, de a többi... hiába, ez művészet..
És még egy kis ház, ami az enyészeté... Pedig egy kis munkával csodás dolgot lehetne kihozni belőle...
Most már mindjárt ott vagyunk a nagynénimnél. Nézd egy cica lefigyelt minket! :)))
Akkor gyere be, dézsmáljuk meg a neném csokikészletét, nemrég jöttek haza németből...
Aztán.... jössz máskor is, J. Bond? Még mindig nem mutattam meg mindent. Azt hiszem, sokkal több idő kell hozzá. De remélem így is jól érezted magad ebben a csontig hatoló hidegben.
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése